Jöjj ki velem
az őszi kertbe!
A virágok már
hervadoznak,
de a szélben
magok szállnak
hírnökeként
új tavasznak.
Jöjj ki velem
a tarka rétre!
A színei már
megfakultak,
de a tücskök
zenéjében
reménykedik
a messzi holnap.
Jöjj ki velem
a folyópartra!
A víz fölött
bús felhők úsznak,
de a felhők közt,
itt-ott kéken
az élet örök
fényei gyúlnak.
Jöjj ki velem
a temetőbe!
A dombok alatt
holtak alusznak,
de a sírokra
a kavicsos úton
az utódok mindig
friss virágot hoznak.
