Az ünnep kisajátítása

Kereszténydemokrata emberként különösen bánt, ahogy a kereszténydemokrácia képviselőiként fellépő egyes politikusok manapság sorra lejáratják azt az értékrendet, amely felépítette Európát. Sajnos, ahogyan az MSZMP utódpártjai is csak retorikájukban képviselik a szociáldemokrata eszméket, úgy gyakran a másik oldalon is csak a virtuális kirakatba teszik ki a kereszténydemokrata lózungokat. 

Az, hogy a március 15-i városi ünnepségen az egykori lelkipásztori kisegítő, jelenlegi vezető KDNP-s politikus, Harrach Péter mondta az ünnepi beszédet, olyan mintha a korábbi ciklusban mondjuk Lendvai Ildikó cenzor szónokolt volna. Elképzelni is nehéz, micsoda – jogos – felháborodást váltott volna ki ez az emberekben. Ők viszont legalább a látszatra igyekeztek adni…

Egy másik szánalmas epizódja az idei ünnepnek Landerer emléktáblájánál zajlott. Itt – mint saját híradójából megtudhattuk – a városi tulajdonban lévő média vezetője tartott megemlékezést – gondolom, mint a szabad sajtó hiteles letéteményese. Nagyívű beszédében Vígh Misi nem átallott arról értekezni, hogy minden nagy államférfi újságíróként kezdte. Mondta ő, aki egyébként nemrég még a helyi Fidesz-elnöki posztért szállt harcba, majd a választások utáni osztogatás során hitbizományba kapta jelenlegi állását.

Üzenem a bizományba adóknak, hogy talán érdemes lesz a jövőben jobban odafigyelni bizományosukra!